Halihó!

Nem halt meg a blog, csak most rengeteg mindenféle más dolgom is van. Idővel jönnek új képek, új vonalbejárások; tegnapelőtt az abaligeti régi nyomvonalon jártam... némi türelmet kérnék szépen...

2009. december 12.-én, amikor állam bácsi újabb vasútvonalakat záratott be másnaptól, megtekintettem, milyen állapotban van ez a vonal, mi maradt belőle. Eredetileg utána el akartam menni utazni egy utolsót Vácrátót - Galgamácsa között (szintén bezárt vonal másnaptól), de azért 17 km több száz fényképpel egy kicsit sok időt vesz igénybe...

A pálya végig megvan, járható. Az épületek is állnak, kivéve Világospusztát, de ott nem tudom, volt-e egyáltalán... bocsánat, Tolmácson már nincs meg a mellékhelyiség épülete, de egyébként minden más megvan. Néhány vasúti fényjelző készülék is működik, piros jelzést mutatva.

Rétságig a síneken ugrándozó vadászokat leszámítva nem sok emberrel találkoztam. Az állomás előtt szabadon tartott disznók mászkálnak a sínek közelében, amin egy kicsit meglepődtem, de nem ettek meg. Ugyanitt az útátjáró frissen biztosított közúti fényjelzőkkel, helyiek szerint már a vonalbezárás után telepítették. És a rendőrbácsik és rendőrnénik előszeretettel büntetgetnek, ha túl gyorsan megyünk át az átjárón.

Bánkon kisvasút működött még pár éve, a történetét nem ismerem, de visszamegyek majd vonalbejárásra. Felsőpetényig kb. 5 km hosszon járt a kisvasút.

Mire Romhányba értem, az összes létező visszafelé induló busz elment, a következőre 3 órát kellett volna várni. Biztos jól jártak a helyiek a vasút elvételével... visszaindultam gyalog, a valahanyadik autós fel is vett (tizen belül volt). Aztán Rétságról Vácra induló busz pontosan 3 perccel később ért be Vácra, mint ahogy onnan elmehettem volna Vácrátótra az utolsó mácsai vonathoz... és természetesen egy órát kellett várnom a jól megszerkesztett menetrend miatt. Legközelebb jobban ki kell számolni, mikor mivel akarok menni... 

Ennyi a szöveg a túráról, a képek itt tekinthetők meg.

Az elmúlt hetekben elég sokfelé jártam, úgyhogy idővel felkerül a Veresegyház - Gödöllő, Rajka - Hegyeshalom, Vésztő - Körösnagyharsány és a Diósjenő - Romhány vonalbejárások anyaga, valamint néhány megszüntetett megálló (Víriusztelep, Mezőmegyer, Mágorpuszta) fényképes dokumentációja is (csak lenne elég időm...).

Valamikor júniusban egy teljesen véletlen kirándulás során fedeztem fel ezeket a maradványokat, és mivel az elejéről is lemaradtam, a végéről pedig a busz miatt szintén, ezért nem teljes a szakasz szemléltetése.

Október utolsó napján ide is eljutottam végre... amint járhatóbb lesz a gazos - bokros, visszamegyek, ameddig van Harsányig vonat.

Szintén augusztusban, 20.-án volt lehetőségem ezt a kis sétát megejteni. Az országhatártól a nyomvonal járhatatlan volt, a párhuzamos földút a kertek alján párszáz méter után végetért a nagy semmiben.

Nyaralásom (és túrázgatásom) folytatásaként másnap, 2009. augusztus 19.-én Pálházáról a másik irányba indultam megnézni, mi maradt az egykori Hegyközi Kisvasútból... időhiány miatt csak a település határáig jutottam el, de azért szép is lett volna legyalogolni Balsa - Tiszapartig.

Sátoraljaújhely irányában egyébként a nyomvonalra néhány éve alakították ki a kerékpárutat, így túl sok látnivaló nem hiszem, hogy akad.

2009. augusztus 18.-án sikerült ezt a túrát megejtenem, ami eredetileg ugyan nem volt betervezve a részemről, de egy, a szállónkon található térkép világosan mutatta az egykori nyomvonalat. Az idő kellemes volt, a nyomvonalra elvileg egy turistaút lett kijelölve, ennek ellenére helyenként méteres csalánban, kétméteres gazban és áthatolhatatlan bozótosokat megkerülve tudtam csak végigmenni. Sötétedés közeledtével sajnos sikerült egy kicsit eltévednem, így egy rövid erdei szakaszról nem sikerült képeket készítenem. Hozzátartozik még, hogy vaddisznókkal is volt szerencsém találkozni, aztán a túra végén az erdőben előttem is kerítés, balra is kerítés, jobbra pedig hegynek fel... megkímélve magam a rengeteg visszagyaloglástól és az újabb vaddisznós találkozásoktól kénytelen voltam a bal oldali kerítésen bemászni. Itt valami faiskola működik elég nagy területen, kutyát szerencsémre nem tartottak éppen...

Ez a kisvasúti vonal Füzérkomlóstól indulva Nyírin, Pálházán, Sátoraljaújhelyen, Sárospatakon keresztül csatlakozott a Nyírvidéki kisvasúthoz Balsa - Tiszapartnál, így közvetlen összeköttetést biztosítva Nyíregyházáig. A Nyíregyháza - Balsa - Tiszapart közötti vonalon kb. másfél hónappal ezelőttig még végig jártak a szerelvények, azóta már csak Herminatanyáig, sőt az újabb döntés értelmében december közepétől a maradék vonalat (Nyíregyháza - Herminatanya) is megszüntetik. 

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ny%C3%ADrvid%C3%A9ki_Kisvas%C3%BAt http://hu.wikipedia.org/wiki/Hegyk%C3%B6zi_Kisvas%C3%BAt

Régebb óta foglalkoztat a gondolat, hogy összehozzak egy olyan gyűjteményt, amely Magyarország teljes mai és egykori vasúthálózatának állomásait, megállóhelyeit, létesítményeit tartalmazza, és az egész országot időben és térben lefedi, valamint fényképekkel, leírásokkal bemutatja a magyarországi vasúthálózatot, annak alakulását, fejlődését és hanyatlását. Van ugyan hasonló jellegű honlap az interneten, azonban én saját összeállítást szeretnék, olyan fényképekkel, amelyekre felhasználási jogot is kapok... nem titkolt szándékom ugyanis, hogy egyszer valamikor esetleg nyomtatott formában is megjelenjen ez a gyűjtemény. Ehhez azonban nem az internetre feltöltött fotókra, hanem saját készítésű és más vasútmániások által beküldött fényképekre lenne szükségem, hozzá kapcsolódóan pedig természetesen felhasználási engedélyekre is...

Egy darabig állt a gyűjtőmunka, főleg a szerzői dolgok miatt. Egyrészt az említett honlap sajátjának tekinti a mások által beküldött, az oldalra feltöltött, vízjellel ellátott fényképeket - azaz nem használható fel csak úgy, másrészt pedig a vízjel nem mutat jól sem egy saját gyűjteményben, sem egy kiadványban. A harmadik gond pedig, hogy szükségem lenne a rendszerezéshez a képkészítések dátumára is...

A munka eddigi állása emellett annak is köszönhető, hogy az esetlegesen megjelenő kiadványra gondolva, a későbbi visszaélések elkerülése végett szükségem van felhasználási engedélyre a képkészítőktől. Ehhez valószínűleg név, cím, telefonszám is szükséges, azt pedig nem sokan szeretik megadni csak úgy... de ha ez a hivatalos útja a dolognak, akkor - vállalva, hogy nagyon lassan fog haladni a munka, és nagyon kevés támogatóm lesz - így kell nekilátni és megpróbálni megvalósítani a dolgot. 

Aki szeretné segíteni ezt a hatalmas és hosszú ideig tartó, de -remélhetőleg - gyümölcsöző munkát, attól az alábbiakat kérem:

- olyan, saját fényképeket küldjön, amelyeket szívesen viszontlátna egy esetleges nyomtatványban és vállalja hozzá a nevét;

- a fényképekhez kérném a fényképezés helyét, dátumát és a képkészítő nevét megjelölni (minden egyes fényképre vonatkoztatva, mivel ezeket az adatokat megjelentetném a kiadványban);

- vonalleírással, vonalakkal kapcsolatos információk, történetek, élmények beküldésével is lehet támogatni a munkát;

- beleegyezés vagy tiltás, hogy a küldött képek megjelenhetnek-e itt a blogban;

- a küldéssel együtt vállalja, hogy hivatalos felhasználási engedélyre lesz szükségem, mely a fentebb jelölt adatokat valószínűleg kell, hogy tartalmazza.

Nem ígérek nyomtatványt, egyelőre saját gyűjteményt szeretnék. Ha a beérkező anyag mennyisége és minősége minden információra kiterjed, igyekezni fogok minden olyan lehetőséget megragadni, hogy mindez nyomtatott formába kerüljön.

Fogadó mailcím: keripetyaa@gmail.com